bogee 2008.09.21. 21:44

Táncóra - ismét

A pénteki órát kihagytuk, mert mindkettőnknek nagyon kemény hetünk volt, és örültünk, hogy a kanapéra zuhanva bambulhatunk egy kicsit magunk elé a semmibe. Mire a táncóra kezdődött, mi már majdnem hogy aludtunk :) De megmondtam 2Bálintnak, hogy ezt biza vasárnap pótoljuk, és az ezüst oktatáson is ott maradunk.

2Bálint nagyszüleinél ebédelt az egész család, onnan mentünk táncolni. Kicsit izgultam, hogy miután degeszre tömtük magunkat, hogyan fog menni a tánc, és ne görcsöljön majd a gyomrom, de azért volt ideje leülepedni, úgyhogy bátran vágtunk neki, azonban a pillangók ott voltak még azért, szóval izgultunk.

A Bronz óra ugyanúgy zajlott, hiszen egy héten ugyanazzal a 2 tánccal foglalkozunk. Azonban az ismétlés nem ártott, mert még így is könnyen eltévesztetük a lépést és összekavarodott még az a két lábunk is. Más volt most a tanár ő egy kicsit komolyabban vette a formalitásokat. Ez nem volt baj, hiszen erre is figyelni kell, és nekünk ez így továbblépés volt a korábbiakhoz.

Aztán jött az Ezüst. Azonnal egy új figuával kezdtünk, persze az előző táncokhoz kapcsolódóan. Ez már nem volt olyan könnyű, mint az korábbiak, és itt kijött az id rövidsége miatti probléma: bizony nem volt annyi idő a begyakorlásra, és aki nem jött rá szinte azonnal, annak már akadtak gondjai (köztük nekem is), mert zenére párral táncolni már bizony nem olyan könnyű mint számolásra, pár nélkül. Azért a végére belejöttünk, de nagyon-nagyon nagy koncentrációt és odafigyelést igényelt. Nekem a csa-csa-csával adódtak gondjaim, 2Bálint az angol keringőnél keverte folyton össze a lábait :)

Aztán jött az a rész, amikor közölte a tanár, hogy most gyakorolni kellene, hogy a férfi vezeti a nőt. Ennek van egy jó oldala. a férfi vezet, és van egy rossz: a férfi vezet. Mi nők, már túlságosan önjárók vagyunk ahhoz, hogy vezetni hagyjuk magunkat, a pasik pedig túlságosan puhányak, hogy el tudjanak vezetni egy nőt. Így hát mi is 2Bálinttal 2-3 lépésenként megakadtunk. Van még mit gyakorolni ezen.

Most azonban jobban felkészültem: megfelelő ruha és megfelő cipő: szoknya és magassarkú. Azonban a víz és a kis törölközző otthon maradt. Mondjuk az első óra végére már elmúlt a szomjúságunk, én legalábbis észre sem vettem.

Szvem szerint maradtam volna az Arany órára is, de a lábam mást diktált, nagyon feltörte a cípő a talpam :) De kedden is menni fogunk, és kedden is dupla órát fogunk végigtáncolni!

A bejegyzés trackback címe:

https://bogee.blog.hu/api/trackback/id/tr80674914
Nincsenek hozzászólások.